Célunk, hogy hozzájáruljunk egy, a helyi közösségekben lezajló paradigmaváltáshoz, és hogy a bioregionális fejlődés részesei legyünk (lásd a következő részt). Még részletesebben, szándékunk összegyűjteni, kipróbálni, tökéletesíteni és megosztani minden olyan gyakorlatot, mely arra ösztönöz, hogy közös szerepvállalással tegyünk a tájak, települések, kultúrák, emberek és más élőlények sajátos, helyi alapú lehetőségeinek kiaknázását lehetővé tévő rendszerek kiépítéséért. Amire leginkább összpontosítunk, az az ilyen tevékenységekben élen járó Közösségi Katalizátorok kiképzése és alkalmazása. Ösztönözni szeretnénk a helyi és nemzetközi Közösségi Katalizátorokat, hogy alapítsanak Gyakoroló Közösségeket. Végül pedig törekszünk arra, hogy másokkal együtt meghatározzuk, mit is jelent az, hogy valaki Közösségi Katalizátor(-á válik). Számos partnerünkkel közös projektjeink keretein belül tananyagok, módszerek és segédeszközök fejlesztésében veszünk részt, valamint segítünk megélhetési forrást biztosítani a Közösségi Katalizátorok számára.
Az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Célja (SDG-k) 230-ra, valamint 169 célkitűzésük megvalósításának nyomonkövetése jelenti azt az aktuálisan uralkodó “nyelvezetet”, amelynek mentén a kívánatos jövőképről és a megfelelő mértékű helyi, nemzeti és nemzetközi intézkedések koordinálásáról folyó párbeszéd zajlik. Ezek a célok jelentik azokat a kereteket, amik biztosítják a különböző célkitűzések kölcsönös összehangolását.
Mint Közösségi Katalizátor Partnerség, elismerjük egy ilyen közös nyelvezet szükségességét ahhoz, hogy merőben eltérő hátterű résztvevők egy közös program mentén kapcsolatba léphessenek egymással. Mint szisztematikusan gondolkodó és cselekvő szerepvállalók, szintén értékeljük az igyekezetet, ami egy összehangolt, sokdimenziós keretrendszer kialakítására irányul.
Ugyanakkor azonban kritikusan kell szemlélnünk azt a sekélyes, egysíkú szemléletmódot, amely a szociális és gazdasági célkitűzéseket, különöset a 8. Célkitűzés (“inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés”), és az eközött, illetve egyéb gazdasági és szociális célok egész sora között feszülő ki nem mondott ellentéteket jellemzi. Pusztán fizikai szempontból nézve társadalmunk metabolizmusát, mi azon az állásponton vagyunk, hogy a gazdasági növekedés folyamatos, korlátlan, világméretű hajszolása egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón végül elkerülhetetlenül aláás minden egyéb emberi fejlődéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos törekvést, túlfeszítve a bolygó kapacitásának a határait.
Egy friss meta-tanulmány szerint egyáltalán nincs bizonyíték a gazdasági növekedés természeti erőforrásokról nemzetközi szinten való teljes leválasztására. Márpedig, a leválasztás áll az ENSZ az OECD az EU és világszerte a legtöbb nemzet kormánya által favorizált narrativa középpontjában, a Bhutáni Bruttó Nemzeti Boldogság Koncepció, Ecuador és Bolívia Buen Vivir és az új-zélandi Jóléti keretrendszer említésre méltó kivételével. A másik narratíva ami áthatja a Fejlődési Célokat és a legtöbb helyi, regionális, nemzeti, társadalmi-gazdasági és területi irányelvet és gyakorlatot szintúgy, a zöld növekedés. Ennek azonban semmi alapja nincs, a való világban értelmezhetetlen, következésképpen intézményeivel és eljárásaivall együtt felszámolandó.
Annak érdekében, hogy a fejlődési célok nyelvezetének fent említett előnyeit kihasználhassuk anélkül, hogy az e keretek között kialakuló téves értelmezések és a rendszerben található vakfoltok csapdájába esnénk, figyelmünket a Fejlődési Célok- a Stockholmi Reziliencia Központ által 2016-ban javasolt -átértékelésére fordítottuk. Ez a Célok úgynevezett “esküvői tortaként” való megjelenítése, amennyiben a gazdaságot a társadalom egy részeként, a társadalmat pedig a bioszféra részeként pozícionálja újra. Ezzel egy megfelelően rétegzett kapcsolatrendszert hoz létre a gazdasági, társadalmi és az ökoszisztémával kapcsolatos célkitűzések között.
Stratégiánk az volt, hogy az “esküvői torta” minden rétegéhez külön, célorientált programokat tervezzünk (lásd a következő részt), és hogy ezeket a programokat egy átfogó keretrendszerbe helyezve egymással összekapcsoljuk. Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy kapcsolatban maradjunk a Fejlődési Célok ösztönözte széleskörű párbeszédben résztvevőkkel és a megvalósításban érdekeltekkel a társadalom minden szintjén és ágazatában, és eközben új utakat találjunk egy, a “fenntarthaó fejlődésen” túli, és azt meghaladó szemléletmód kialakításához, hiszen ez mindeddig kevésnek bizonyult ahhoz,hogy civilizációnkat letérítse fenntarthatatlan és végső soron önmagát elpusztító útjáról.
Jól jelzője a számos erősen aggasztó tendencia egymásra torlódásának, hogy a Globális Túlfogyasztás Napja folyamatosan egyre hamarabb jön el, kivéve a jelentős nemzetközi gazdasági visszaeséseket, mint például a 2009-es gazdasági krízis és a 2020-as leállás a pandémia idején. Ez szerintünk meglehetősen árulkodó. A Kormányközi Éghajlatváltozási Testület legutóbbi beszámolói szintén a klímaváltozási folyamatok felerősödését támasztják alá, és már a Párizsi Egyezményben kijelölt 1,5 fokos küszöbérték is elérhetetlen távolságba került számunkra…
A klímaváltozás és a túlfogyasztási tendenciák nemhogy csökkenése, de növekedése gyakorlatilag zavartalanul zajlik 30 éve, az ENSZ 1992-as Riói Föld Csúcstalálkozója óta, ahol pedig a jelenlegi fenntartható fejlődésre törekvő nemzetközi együttműködés útjára indult. Éppen ezért, túl kell lépnünk a “fenntartható fejlődés” korszerűnek vélt, de valójában fenntarthatatlan eszmeiségén. Ehhez egy új paradigma megálmodása és megvalósítása szükséges. Nagy örömünkre azonban, ez a Regeneratív Fejlesztést, Polgári Szerepvállalást, Közösségi Rezilienciát és Transzformatív Gazdálkodást előtérbe helyező új paradigma kialakulóban van (lásd a következő részt).
A Közösségi Katalizátor programsorozat az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Céljait (lásd korábban) az “esküvői torta” mintájára rétegenként fedi le a következőképpen:
Egy, a Közösségi Katalizátori eszmeiség kialakítására tervezett alapképzés (Erasmus+ KA1, Youth, 2018)
A CCRD program: Közösségi Katalizátorok a Regeneratív Fejlődésért a bioszféra rétegére fókuszált ( Erasmus+ KA2, Youth, 2018-2020)
A CCECR program: Közösségi Katalizátorok a Polgári Szerepvállalásért és Közösségi Rezilienciáért a társadalmi rétegeket célozza meg (Erasmus+ KA2, Adult Aducation 2022-2024)
A CCTE program: Közösségi Katalizátorok a Transzformatív Gazdaságokért a gazdaságokra összpontosított (Erasmus+ KA2, Adult Education 2020-2022)
Mindazonáltal az általunk hirdetett holisztikus gyakorlatban ezek a fókuszpontok összekapcsolódnak és gyakran átfedésbe kerülnek. Például a gazdasági tevékenységek mindig magukban foglalják az emberek közötti együttműködést és mindig hatnak az ökoszisztémára, át is formálva azt.
Minden Közösségi Katalizátor program egy részvételi akciókutatás (PAR) elvégzését követően indul 4 különböző ország, kultúra és nyelv helyi közösségeiben (Szicília, Algarve, Katalónia, Magyarország). Ezen helyi programok eredményeiből értékes információkat szűrhetünk le az egyes eszközök és gyakorlatok fejlesztéséhez, ahogy a transzlokális hálózati partnerektől és a kutatásaikból is hasznos adatokhoz juthatunk.
Fő erőforrásaink a résztvevők lelkesedése, kreativitása, szeretete és barátsága, amely a Közösségi Katalizátor partnerségen keresztül valósul meg. Ezen fő összetevőkön túl közösségi kreatív munkánk motorja a különféle helyszínek és kultúrák, valamint közösségi csoportos tevékenységek lebonyolításából, részvételi akciókutatásból és a helyi (bio)regionális fejlesztés új szemléletét elhozó aktivizmusból származó ismeretek és tapasztalatok termékeny elegye.
Minden projekt az Erasmus+ program pénzügyi támogatásával valósult meg, stratégiai valamint kooperatív partnerség lévén. Az Erasmus+ az EU programja, melynek célja a nemzetek közötti együttműködés és mobilitás általi oktatási, képzési és ifjúsági innováció- és kapacitás fejlesztés.
Ezen kívül dolgozunk olyan módszerek kifejlesztésén is, melyek lehetővé teszik a Közösségi Katalizátori szakma továbbfejlődését, az idő és alkalmazási terület tekintetében korlátozott, az adomány alapú projekteken túl.
The outputs of the projects including guidelines, tools and learning materials are made available free of charge under the creative commons licence specified in the footer of this portal. You can download or access those materials through the links in the last section of the page of each individual project. Even though we make them already available, please be aware that most materials continue going through iterations of testing, reflection and improvement. Your feedback is most welcome and supports this process. You are also invited to share transformative practices from your place, culture or domain of activity to broaden the repository of practices available on the platform.